Hogy alakult a 2024 évi Black Friday a 2023-as Black Friday időszakhoz képest Magyarországon?

a tudatosabb vásárlási szokások, az online kereskedelem dominanciája és a hosszabb akciós időszakok jellemezték az idei eseményt.

A tervezett költések átlagos értéke csökkent, de a tranzakciók száma és a globális platformok iránti érdeklődés rekordszintet ért el. A Black Friday már nem csupán egy nap, hanem egy hónapos kampányidőszakká vált, amelyben a hazai és nemzetközi kereskedők versenyeznek a karácsonyi vásárlások előtti utolsó nagy bevételi lehetőségért. [1] [6] [16]

A Black Friday időszakának átalakulása: 2023 és 2024 összehasonlítása

Időszak és dátumok

A 2024-es Black Friday hivatalosan november 8-án kezdődött, azonban a kereskedők egyre gyakrabban nyújtották ki az akciókat egész novemberre („Black November”) [2] [6]. Ez a tendencia már 2023-ban is megfigyelhető volt, amikor a MediaMarkt és az Alza.hu hasonlóan hosszabbított meg kampányokat[16]. A hagyományos egy napos esemény helyett a magyar vásárlók így hetekig tudtak profitálni a kedvezményekből, ami csökkentette a fizikai üzletek túlterheltségét és növelte az online rendelések arányát [6] [26].

Forgalom és költési trendek

A 2024-es év forgalma 150–160 milliárd forint között volt, ami 10–15%-os növekedést jelentett a 2023-as ~120 milliárd forintos összeghez képest [1] [5] [37]. Az online vásárlások részesedése tovább nőtt: a vásárlók 44%-a kizárólag digitális csatornákon keresett ajánlatokat, míg 34%-uk kombinálta az online és fizikai vásárlást [1] [8]. A külföldi platformok, például a Temu, a magyar vásárlók 54%-ának első választása lettek, ami a globális árucikkek iránti növekvő igényt tükrözi [4] [20] [31].

Az átlagos költés azonban csökkent: míg 2023-ban 66 euró volt egy főre jutóan, 2024-re ez 59 euróra mérséklődött, ami gyakoribb, de kisebb értékű vásárlásokra utal [4] [9] [35]. A tervezett vásárlások domináltak: a válaszadók 60%-a olyan termékeket vásárolt, amiket amúgy is megvettek volna, és 42%-uk kifejezetten karácsonyi ajándékokra használta fel az akciókat [8] [37].

Fogyasztói magatartás és preferenciák

Online vs. offline vásárlás

Az online kereskedelem tovább erősödött: a tranzakciók 53%-a digitális platformokon zajlott, míg a fizikai üzletek forgalma stabil maradt [9] [35]. A Temu lett a legnépszerűbb online kereskedő, különösen az alacsony árak és a széles választék miatt [4] [31]. A hazai webshopok közül az eMAG és az Alza.hu tartotta a vezető pozíciót, de versenyezniük kellett a nemzetközi játékosokkal [29] [36].

Termékkategóriák

A műszaki cikkek maradtak a legkeresettebbek:

• 48% okostelefonok, tabletek, okosórák (átlagosan 90 ezer Ft/termék) [1] [8].

• 32% szórakoztatóelektronikai eszközök (pl. TV-k, hangszórók, átlagosan 235 ezer Ft) [8] [30].

• 62% háztartási gépek (kávéfőzők, mosogatógépek) [1] [8].

A ruházati termékek és háztartási vegyszerek is népszerűek maradtak, de a 2023-as évhez képest csökkent a divatkiegészítők iránti kereslet [23] [29].

Gazdasági és társadalmi hatások

Infláció és árérzékenység

A magas infláció (2024-ben ~7%) és a reálbérek csökkenése ellenére a vásárlók 30%-os kedvezményt vártak el egy „jó ajánlattól”, ami a korábbi évekhez képest magasabb követelmény [18] [27]. A kereskedők válaszul kreatív akciókat alkalmaztak: például az eMAG 5–15%-os kedvezményeket kínált, de a legtöbb vásárló csak 20–30 ezer forint közötti költésekre számított [13] [29].

Csalások és fogyasztóvédelem

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 103 700 euró értékű csalást akadályozott meg, és figyelmeztetett a hamis kedvezményekre (pl. „80–90%-os leárazások”, amelyek gyakran nem valósak) [19] [20]. A vásárlók 68%-a hangsúlyozta a megbízható kereskedők fontosságát, és 52%-uk ár-összehasonlító oldalakat használt [14] [32].

Regionális és demográfiai különbségek

Generációs szakadék

• GenZ (18–24 évesek): 67%-uk aktívan vásárolt online, főként szociális média befolyásolók által ajánlott termékeket [25].

• Milleniálisok (25–40 évesek): 69%-uk részt vett az akciókban, és átlagosan 56 ezer forintot költöttek [25] [27].

• X generáció (41–56 évesek): Ők költöttek a legtöbbet (100 000 Ft feletti összegek), főként háztartási gépekre és elektronikára [25].

Földrajzi eltérések

• Budapest és Pest megye: A legmagasabb átlagos költés (88 284 Ft és 79 481 Ft) [36].

• Hajdú-Bihar és Csongrád megye: Jelentős online vásárlási aktivitás, de alacsonyabb fizetési keretek [36].

Összegzés és következtetések

A 2024-es Black Friday Magyarországon egyértelműen igazolta a digitális átállás és a tudatosabb fogyasztás trendjeit. Bár a teljes forgalom nőtt, a vásárlók kevésbé voltak hajlandóak impulzusvásárlásra, és inkább a hosszú távú terveikhez igazították kiadásaikat. A kereskedőknek sikerült a hónapos akciókkal megtartaniuk a érdeklődést, de a verseny a globális platformokkal tovább fokozódik. A jövőben kulcsfontosságú lesz a transzparens árképzés és a fenntartható termékek promóciója, hogy a Black Friday ne csak a mennyiség, hanem a minőség ünnepévé váljon.

Források: [1], [2], [4], [5], [6], [8], [9], [14], [16], [18], [19] [20], [25], [26], [27], [29], [31], [32], [35], [36] [37]